Mit vér, s gének kötnek össze
Kihasználja áruló szülötte
Nem tiszteli, kort sem szellemet
Elvette mi kell, s aztán “Ég veled”
Másokból él, kihasználja Őt
A kedves, naiv megmentőt
Elveszi mije van, feléli életét
Felzabálja,megeszi kenyerét
Nem számít neki sem család, sem becsület
Kijátssza, elveszi utolsó filléreket
Az ilyen árulást nem tűrheti a család
Felkarolja ki a porba leszállt
S megtöri lelkét az árulóknak
Vöröss legyen színe hát a hónak
Ne legyen béke soha szívükben
Vesszen el mindenük, porladjon a tűzben
Átkom legyen út mi nektek jut
Érje utol bárhova is fut
A kihasznált könnyei fojtsanak meg téged
Ne legyen az életedben soha egy percnyi reményed
Nagy “Dreak” András