Az élet rendje

Én vagyok a gonosz aki fejedben él

Én vagyok akitől az ember fél

Mindened az enyém mit birtokolsz

Bárhogy menekülj tőlem nem szabadulsz

Születésed előtt nekem rendelt a sors

Utolérlek a világon bárhova bújsz

Mindig itt vagyok melleted

Bárhova rohansz szorítod kezemet

Én vagyok a vége annak mit szeretsz

Én vagyok az ki elveszi az összes szerettedet

Lábam ahol a földet érinti

Ott többé növény nem kel ki

Rettegj is tőlem , de az élet rendje vagyok

Tőlem félnek Ördögök, s Angyalok

Hiába menekülsz ha az órád megáll

Lejövök érted én a Halál

Nagy “Dreak” András

Tovább a blogra »