Csendesfény

Reggeli könnyek

Álmomban ért egy régi szerelem
Boldogság, s nyugalom ült lelkemen
Míg öleltem összeszűkült a világ
Csak Ő, és én, s szállnak az imák

Fohászkodom, könyörgöm
Mindenki legyen ily boldog a Földön
S nem lenne több háború
Nem lenne gyermek ki szomorú

Testét érzem karjaim között
S érzem egy Angyal felénk költözött
Szárnyaival óv, kardjával véd
Őrizz minket míg el nem jön a vég

De karjaiból szakít ki az ébredés
Könnyeket hoz reggeli napsütés
S belém égeti örök szavait
“Az álmaid a tieid, de én vagyok ki mindet megöli”

Nagy “Dreak” András

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!